A helyzet más megvilágításból… Hálás vagyok, hogy úgy történt az elmúlt bő egy év, ahogy. Több dologról kiderült, hogy úgy, abban a formában, azok már nem működhetnek tovább. Hálás vagyok amiatt, hogy ezt fel tudtam ismerni, és amiatt is, hogy ezek ellen tudtam tenni. Még akkor is, ha előfordult, hogy kudarcot vallottam némely esetben. Hálás vagyok, hogy ezeket a kudarcokat, sokszor a hozzám közel állók segítségével, tanácsaiknak köszönhetően, többnyire a magam javára tudtam fordítani. Köszönöm, hogy vagytok nekem!
Hálás vagyok a szűkebb családomnak, akik támogatnak, és én is támogathatom Őket. Sokat tanulhatok Tőletek, egy picit mindig több lehetek amiatt, hogy vagytok. Remélem, ahogy telik az idő, belőlem is olyan ember lehet majd, mint amilyenek Ti vagytok. Hálás vagyok azért a szűkebb körért, akiket a barátaimnak mondhatok. Ha elő is fordul az, hogy mélyebben vagyok, Nektek köszönhetően ezek az időszakok nem tudnak igazán elhúzódni. Történjen bármi, Ti mindig felfelé akartok húzni, soha nem lefelé. És ami talán a legfontosabb számomra, Ti soha nem beszéltek mellé. A Ti véleményetek mindig jó kiindulópont ahhoz, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassam, így a lehető leghamarabb cselekedhessek. Ezer köszönet érte!!!
Hálás vagyok mindenért, amim csak van, és örülni fogok mindennek, amim lesz. Azért is hálás vagyok, hogy megvan a lehetőségem arra, hogy tehessek ezekért a dolgokért. Illetve hálás vagyok azért is, hogy olyan dolgokkal foglalkozhatok, amiket szeretek csinálni, amiknek köszönhetően, valahogy ’’kerekebbek” a mindennapok körülöttem.
Amiért NEM vagyok hálás az az, hogy a társadalmunk millió irányból meg lett osztva. Bőrszín, vallás, anyagi helyzet, ’’jobbos’’ vagyok, vagy ’’balos’’, oltva vagyok, vagy nem vagyok oltva. Bárki kiegészítheti ezt a sort azzal, ami épp az eszébe jut… De lehet, hogy inkább érdemes lenne arra összpontosítani, hogy akár jobbá is lehetne tenni a saját környezetemet. Ezáltal esetleg jobb viszonyba kerülhetek saját magammal is, ami következésképp elvezethetne egész odáig, hogy lényegesen barátságosabb kapcsolatom alakul ki mind a hozzám közelebb állókkal, mind azokkal, akikkel csak futólag kerülök kapcsolatba. Mert nem feltétlenül szükséges egymás vérét szívni,-se f.book-on, se személyesen-, lehetne pozitívabb irányba is befolyásolni egymást. Ha meg ez nem megy, akkor békességgel elköszönni, hagyni hogy menjen mindenki a maga útján.
Azt gondolom, legtöbbünk körül még mindig sokkal több olyan dolog, esemény van, ami miatt hálásak lehetnénk úgy általában. Talán érdemesebb lenne ezeket szem előtt tartani, nem egymás torkának ugrani.
